Manikűr története
A középkortól napjainkig
0-1800 év.
A középkorban a manikűr, valamint az egyéb kozmetikai manipulációk ideje még nem érkezett. A körömtervezés iránti érdeklődés a reneszánsz idején vált fel az európai nemesség képviselői körében. Nem fedték a körmöket színnel, ám ápolásukkal, valamint a bőr állapotával vigyáztak.
Ebben az időszakban a fényes folt volt a dél-amerikai inkák manikűrének hagyománya, amely a mintákat sas ábrázolásával körömre festette. Elmondhatjuk, hogy a manapság népszerű köröm művészet azokból az időkből származik.
1800-1900 gg.
A viktoriánus korszak megalapozta a körömápolási kultúrát: akkor vált népszerűvé a köröm polírozása olajjal és egy darab velúrral. Ez a rituálék valójában a korszak eszméinek visszatükröződésévé vált a fizikai higiénia és az erkölcsi tisztaság kultuszával. Élénk példa erre Gustave Flaubert "Madame Bovary" regényének hősnője, Emma Bovary, csiszolt, fehér, ápolt körmével.
Az 1920-as években a manikűr fogalma teljesen kialakult. A divat magában foglalja a színes lakokat, elsősorban a vörös és a rózsaszín színű lakokat, amelyek megjelenése egyébként társul az autók festékének létrehozásához az USA-ban. Ekkor jött a híres sminkművész, Michel Menard, az autóipar új képességeinek ihlette, körömfestéssel. 1920-ban tartozunk a "hold" manikűr korszakának, amikor a köröm közepére lakkot alkalmaznak, a lyuk és a hegy kivételével.
1930-as és 1960-as évek
Az 1930-as évek folytatta a „hold” manikűr hagyományát, azzal az egyetlen módosítással, hogy a szokásos módon a köröm nagy részét festették fel, és csak a lyukat érintetlenül hagyták. Az 1930-as évek kora többszínű lakkot (Revlon) adott nekünk. Charles és Joseph Revson testvérek és Charles Lachman kémikus átlátszó körömbevonatot fedez fel a szivárvány minden árnyalatánál: kék, lila, zöld, narancs és még sokan mások.
1934-ben Maxwell Lappe fogorvos hamis körmöket fedez fel azoknak az ügyfeleknek, akiknek rossz szokása volt, hogy megharapják őket. Huszonkettő évvel később, 1955-ben, egy másik fogorvos, Frederick Slack egy akril anyagot talált ki, amelyet megpróbált ragasztani egy törött körömre. Valójában akrilpasztát hoztak létre a műköröm létrehozására.
A pasztell árnyalatú manikűr, amelyet a születő hippi kultúra ihlette, valamint a rövid körmök - gyakorlati és tükrözik az adott korszak nőinek szabadságszerető szellemét, az 1960-as években vált divatossá. A színes lakk, különösen a világos színekben, továbbra is népszerű volt. Mellesleg, ebben az évtizedben lendült fel a körmökre lefordított minták divatja, amelynek megjelenését elősegíti a pop art gyors fejlődése.
1970-es és 1980-as évek
A lelkesedéssel az 1970-es évek hagyták nyomot a manikűr történetében: az amerikai Jeff Pink, a körömiparban az „akrilbummot” felhasználva, azzal a gondolattal jött létre, hogy fehér körömre festi a körömhegyeket, ami megkönnyítette a mindig elfoglalt hollywoodi csillagok életét, vágyakozva a szépségújdonságokkal. Így megjelent a világ egyik legnépszerűbb manikűr típusa - francia.
Az 1980-as években a francia manikűr őrületét kissé lehűlt a fantasztikus neon árnyalatú lakkok népszerűségének hulláma, élénk sárga és fuksia között.
1990-es és 2000-es évek
Az 1990-es években a szokatlan árnyalatok iránti szenvedély kissé elmúlt, és hagyta a divatot a hagyományos színekben: piros, rózsaszín, bézs. Ugyanakkor a grunge-kultúra a divatot hozta a gondatlan, többszínű, főleg fekete manikűrre.
De a XXI. Század kezdete az igazi manikűr szabadság és eklektika korszaka. Manapság minden lány választhat a köröm művészetének százai közül, kezdve a körömmatricákkal (Minx) a kéthetes, példa nélküli állóképességű manikűrig (CND). Kevés ember lep meg szokatlan alakú vagy nem szabványos hosszúságú körmökkel, és színüket és mintájukat csak a tulajdonos képzelete korlátozza.